WEIGHTLIFTING FAIRY KIM BOK JOO (Súlyemelő tündérke) - sorozatismertető

Készült: 2016

Részek száma: 16

Műfaj: ifjúsági, romantikus vígjáték

Szereplők:
Lee Sung Kyung (It's Okay It's Love, Cheese in the Trap, Doctors)
Nam Joo Hyuk (Who Are You - School 2015, Cheese in the Trap, Moon Lovers)
Kyung Soo Jin (Horse Doctor, Shark, Plus Nine Boys),
Lee Jae Yoon (Heartless City, Heart to Heart, Another Oh Hae Young)

Szeretitek Messit?

Nem baj, ha nem, sőt válaszolni sem muszáj, de hogy miért központi kérdés ez egy súlyemelő lány életében, az csak ebből a 16 részes doramából fog kiderülni.

A romantikus vígjátéknak nem tudok nemet mondani, bármilyen hangulatban vagyok. Tudjuk, hogy a kategóriában nehéz újat és eredetit alkotni, a koreai sorozatok frontján mostanság főleg nem, de szerencsére ez egy olyan műfaj, ahol a bevált klisék is elég jól működnek, főleg, ha ügyesen használják fel őket.

A Weightlifting Fairy-ben az a nagyszerű, hogy nem kellett klisékhez nyúlnia ahhoz, hogy meggyőzzön és elbűvöljön. Ez a sorozat nem csinál semmilyen felhajtást saját maga körül, nincsenek benne szédítő fordulatok, nem kínál vödörszám ömlő könnyeket, sem erőltetett konfliktushelyzeteket. Csupán egyszerűen, könnyedén rácáfol arra a tévhitre, hogy a fiatal egyetemista sportolók hétköznapi életéből nem lehet érdekes történetet kerekíteni. És bár ez egy romantikus vígjáték, nemcsak a két főszereplő barátságának gyengédebb érzelmekké alakulása áll az események központjában, bepillantást nyújt a felnőtté válás folyamatába, az ebben az életkorban jelentkező problémákba is. Mindezt őszintén, szívvel-lélekkel, de realisztikusan. 

A címszereplő súlyemelő tündérke, Bok Joo (Lee Sung Kyung) anya nélkül nőtt fel, és mivel az apja is atléta volt fiatalabb korában, nem kérdés, hogy ő is ezt a kevéssé nőies sportot választotta hivatásul. Ráadásul tehetségesnek is bizonyul, a családi vitrinben számos érem, oklevél és kupa díszeleg. Az egyetemen persze a súlyemelő lányok egy lenézett „kaszt”, ők a „csúnyák”, akikkel egyetlen fiú sem akarna járni. Bok Joo-t és két barátnőjét ez nemigen zavarja, tesznek a sminkre és a csini ruhákra, és annak is örülnek, hogy büntetlenül degeszre tömhetik magukat, míg a többi sportág képviselőinek számolgatniuk kell a kalóriákat.

Mindez megváltozni látszik akkor, amikor Bok Joo találkozik egy olyan férfival (Lee Jae Yoon), aki életében először úgy bánik vele, mint egy igazi hölggyel. Ráadásul az illető sármos, elbűvölő mosolyú és intelligens. Bok Joo megtudja, hogy ez az úriember, Jung Jae Yi, orvos a helyi súlyklinikán, ezért pénzt szerez, hogy beiratkozzon nála egy méregdrága fogyókúrás programra. Bár sportolóként semmi szüksége súlyvesztésre, ez az egyetlen mód, hogy közel legyen rajongása tárgyához. Sajnos az első szerelem nem épp a legjobbat hozza ki az egyébként egyenes, szókimondó lányból – nemcsak az orvosnak hazudik a saját kilétéről, hanem a legjobb barátai elől is elhallgatja új keletű vonzalmát.

A titkolózás akkor válik még feszültebbé, amikor kiderül, hogy a doki Bok Joo gyerekkori haverjának, Joon Hyung-nak (Nam Joo Hyuk) a bátyja. Joon Hyung is ugyanarra az egyetemre jár, ő azonban ígéretes úszótehetség, és a legjobb szórakozása, ha Bok Joo-t az általános iskolai becenevén „Pufinak” szólíthatja. A srác megígéri, hogy falaz főhősnőnknek, az igazság azonban előbb-utóbb feltartóztathatatlanul utat tör magának és Bok Joo-nak szembe kell néznie a saját hazugsági következményeivel.

A sorozat egyik legmegnyerőbb vonása a bevezetőmben leírtak mellett a karakteralkotás. Még a mellékszereplők is – a marcona külsejű apa, a jószívű nagybácsi, Shi Ho, Bok Joo edzői és csapattársai, a barátnők és nem utolsó sorban Jae Yi és Joon Hyung szülei – mind nagyszerűen ábrázolt jellemek, hibáik és erényeik birtokában, akikről nem nehéz elhinni, hogy tényleg léteznek.

A főhősnőt, Bok Joo-t gyorsan meg lehet szeretni. Magas, fiús lány, minden kecsességet nélkülöző viselkedéssel, de a durva külső érző szívet takar. Bensőséges a kapcsolata az apjával, rendíthetetlen a hűsége a barátaihoz és ragaszkodása az edzőihez. Egyszerű és őszinte jellem, ami szívén, az a száján. Ki van békülve saját magával, büszke a sportjára, egész addig, amíg nem találkozik Jae Yi-vel – akkor kiderül, mélyen benne is ott a tetszeni akarás.

 

Joon Hyung jelleme is üdítő módon eltér a szokásos doramahősökétől: végre nem egy alfahím, akiknek a bunkóságától kinyílik a bicska a néző zsebében. Bár Bok Joo ugratásával néha túlmegy bizonyos határon, megbocsátható neki, mert az első perctől nyilvánvaló, hogy nem rosszindulat, hanem figyelemfelkeltés vezérli. Ha egyik pillanatban éretlenül viselkedik is, a másikban korát meghazudtoló odafigyelésről és bölcsességről tanúskodik. Az, ahogyan első pillanattól úgy fogadja el Bok Joo-t, ahogyan van, ahogy mindig mellette áll és előbbre helyezi az ő érzéseit a sajátjánál, olyasmi, amivel ritkán találkozni ilyen jellegű sorozatokban, és ez garantáltan nem marad hatástalan a nézőkre – a női nézőkre különösen. 

A színészi játék megunhatatlan. Ha volt bárkinek bármilyen kétsége, hogy Lee Sung Kyung és Nam Joo Hyuk alkalmasak-e a főszerepre, szerintem a sorozat végére eloszlottak az előítéletek. Lee Sung Kyung talán elsőre nem súlyemelő alkat, ez vizuális szempontból talán néha zavaró lehet, de ami Kim Bok Joo megformálását illeti, a színésznő átváltozása tökéletesen meggyőző. Lee Sung Kyung nem félt „csúnyának” lenni, melegítőben és mókás sapkákban szaladgálni meg bevállalni olyan helyzeteket, amelyeket egy befutottabb kolléganő talán vissza is utasított volna. Nam Joo Hyuk-ról mit mondhatnék? Én eddig is kedveltem, még ha a szerepeiben idáig semmi eget rengetőt nem mutatott. Most viszont megtáltosodott. Vagy rohamos ütemben fejlődik a fiú, vagy a szerep volt ennyire testre szabott, mindenesetre tökéletes Joon Hyung-gá alakult. A két főszereplő közötti természetes összhang nagyon sokat tesz az élvezhetőségért. Ez bizonyára annak is köszönhető, hogy a valóságban is jó a kapcsolatuk, évek óta dolgoznak együtt (jobbára modellként, bár láthattuk őket együtt a Cheese in the Trap című sorozatban is).

Érdemes tehát velük tartani és végigjárni azt az utat, amit feltehetőleg mindenki bejárt a felnőtté válás felé, akkor is, ha a sport vagy a súlyemelés nem különösebben áll közel hozzánk, vagy nem annyira szeretjük Messit 😊

Tetszési indexem: 9/10.

(Ha minden igaz, magyar felirattal a Vikin nézhető, de nálam az az oldal nem működik)